A Földben lévő aranyérc fogyóban van, ugyanakkor a kereslet folyamatosan nő. Ez a tény arra ösztönzi az aranykitermelő vállalatokat, bányákat, hogy nagyobb hangsúlyt fektessenek a földtannal, a geológiával foglalkozó szakemberek alkalmazására, új lelőhelyek felkutatására.
Miért más az arany ára?
Az arany áralakulása eltér a pénzpiaci termékek árának drasztikusabb „ugrálásától”, hiszen az arany kitermelési költségei alulról egyfajta korlátját jelentik az áresésnek. Tartósan nem tud a kitermelési költségek alá menni az arany ára, mert akkor a bányák leállnak és a kínálat csökkenés az ár emelkedésével jár. A kitermelési költségek folyamatosan emelkednek, hiszen a készletek csak egyre keményebb feltételek mellett termelhetőek ki.
Mennyi az arany átlagos kitermelési költsége?
Az arany kitermelési ára – vagy ahogy az angolból átvett szakkifejezéssel nevezik a „break even price” – az az érték, amely alá nem süllyedhet a sárga fém árfolyama, mert abban az esetben a bányák azt csak veszteséggel tudnák értékesíteni. A piac diktálta folyamatok (spekuláció) alapján nem elképzelhetetlen az alacsonyabb „break even price” sem, de az arany esetében tartósan ez alá nem tud az ár menni!
Az arany főleg a gazdasági válság idején betöltött vagyonmegőrző szerepe, valamint az emberekre gyakorolt pszichológia hatása miatt is nagyon egyedi értéket képvisel.
A kitermelési költségek 2013-ban 1100-1200 dollár/uncia szinten mozogtak és a sárga fémet rejtő kőzet felderítése és felszínre hozatala egyre bonyolultabb technológiát igényel. Előreláthatóan az arany kitermelési költsége az elkövetkező években átlagosan 15-17 százalékkal fog növekedni. Így a „break even price” 2015-re 1600 dollár/uncia lesz – ez volt a várakozás 2013-ban – láthatjuk, hogy az előrejelzések mit érnek…..
2022-ben az aranybányászati ágazatban az átlagos all-in fenntartási költségek (AISC) rekordmagasságot értek el, éves szinten 18%-kal 1276 USD/oz-ra emelkedve. Ez 14%-kal, azaz 160 USD/oz volt a korábbi, 2012-ben felállított rekord felett.
Érdemes megjegyezni, hogy az 1980-as – mint utóbb kiderült – aranylufi jelenség idején, ez az ár 100 USD/uncia alatt (kb. 50-60 dollár) volt.
A befektetési célú aranyvásárlás egy befektetési portfólió kialakításának a része, nem szabad a döntést leegyszerűsíteni.
Milyen tényezők teszik egyre költségesebbé az arany kereslet kielégítését:
Míg az ötvenes években a kitermelt föld aranytartalma 5-6 gramm/tonna volt, addig 2013-ban globálisan egy gramm/tonna átlaggal kell számolni.
Az új lelőhelyek feltárása és kiépítése érdekében egyre mélyebbre kell hatolni a földkéregben. Egy nemrég megnyitott dél-afrikai bányában a vájatokat négyezer méter mélyen alakították ki. Itt a hőmérséklet már 60 Celsius fok körül van. Ahhoz, hogy a munkások számára biztosítani tudják a 30 Celsius fok körüli – éppen csak ideális – körülményeket, naponta kb. egy millió tonna vizet kell alkalmazni folyékony állapotban vagy jég formájában, hűtés céljából.
A bányajáratok kiépítéséhez óriási mennyiségű vasat, acélt, rezet és más építési anyagot kell felhasználni. A fúróberendezések, az azokhoz szükséges üzemanyagok árai szintén jelentős költségemelkedést eredményeznek, tekintettel pl. a kőolaj száz dollár/hordó körüli árára. Ezek összesítése alapján már talán nem is meglepő, hogy az említett bányajáratok megnyitása kb. 1,2- 1,8 milliárd dollárba került a bányászati konszernek.
Az olaj- és gázárak 2022 második felében visszaestek, miután az ukrajnai háború kitörését követően csúcsot értek el, és ez a csökkenő tendencia 2023-ban is folytatódott. Ennek eredményeként az aranybányászok gázolaj- és energiaköltségeinek csökkenésére számíthatunk.
A külszíni fejtéssel bányászott arany költségeit kb. 30 százalékban a kőolaj árának hatásai teszik ki, mivel a hatalmas mennyiségű föld és kőzet mozgatásához (emlékeztetőként: egy tonna kőzet kb. egy gramm aranyat tartalmaz!) számos nagy teljesítményű fejtőgépet és tehergépkocsit kell használni, amelyek üzemanyag-felhasználása komoly kiadásokat gerjeszt.
Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy az ottani munkások erős érdekképviseleti szervezeteket hoztak létre, amelyeknek köszönhetően évente átlagosan tíz százalékos béremelkedést tudnak kialkudni.
Az aranylelőhelyek feltárásában és kiaknázásában számos fejlődő világbeli ország a gazdasági felemelkedés és ezzel a hatalom birtoklásának lehetőségét látja. Ezért az ezek feletti ellenőrzés megszerzése és megvédése mögött politikai és katonai célokat és eszközöket is keresnünk kell. Nem ritkán egyes bányákat külön fegyveres csapatokkal őriztet a kormány vagy a tartományt uraló hadúr. Közép- és Dél-Amerikában a kábítószer-kereskedő klánok és bárók saját aranybányát is üzemeltetnek. Nekik (is) érdekük az aranybányászat rentábilis működtetése a minél nagyobb haszon megszerzése érdekében. Ezek a biztonság(politika)i tényezők is hatnak a költségek alakulására, növekedésére.
A legtöbb aranyat, amelyet ma ékszerként viselünk vagy a jegybankok tartalékként felhalmoztak, néhány évvel ezelőtt még alacsonyabb áron tudták kitermelni. A most és a jövőben kinyert sárga fémhez már egyre magasabb áron fogunk tudni hozzájutni még abban az esetben is, ha az arany ára már közel sem olyan gyors ütemben fog emelkedni, mint tette ezt az elmúlt években. Ennek alapján nyugodtan állíthatjuk, hogy az aranyunk az évek során valóban megőrzi értékét, mivel reálisan nem kell attól félnünk, hogy a világpiacon (kitermelési)áron alul kereskednek majd vele.
Forrás:arteus-capital.com