Hamis aranytömböket adott biztosítékként a Kézizálog Zrt. tulajdonosa több magyar milliárdosnak és pénzintézetnek – értesült a Napi.hu. Amennyiben ez igaz, az év elején csődbe ment zálogcég és annak egyszemélyes tulajdonosa, Bíró Péter által okozott veszteség akár 30 milliárd forint is lehet.
Úgy tudjuk, hogy az egyik vidéki pénzintézet 600 millió forint kölcsönét sirathatja, egy ismert budapesti nagytőkés 300 milliót vesztett, egy másik ismert milliárdos pedig kétmilliárd forintnak mondhat búcsút, mert a visszafizetés biztosítékául adott aranyrudakról és tömbökről kiderült: egytől egyik hamisak, trombitarézből készültek és még az aranyborítást is „lespórolták” róluk. A Napi.hu értesülései szerint a csalásra csak mostanában, hónapokkal a cég bedőlése után derült fény, és az érintettek – akik a csalás tényét megerősítették, de nevük mellőzését kérték – megtették a feljelentést Bíró ellen.
Ekkora aranyhamisítás – összesen több száz kilogrammról lehet szó – páratlan a hazai bűnügyi krónikákban, hiszen nagyüzemi módon történhetett és tapasztalt üzletembereket is érint. Sok a kérdés: hogyan készültek ezek az aranytömbök, hogyan kerülhetett rájuk fémjel, hol tárolták azokat, ha netán igazi aranytömböket cseréltek hamisra? Minderre vélhetően a Kézizálog Zrt ügyét vizsgáló Nemzeti Nyomozó Iroda (NNYI) adhat majd választ.
Az aranytárgyak hitelesítésre jogosult Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Hatóság (Nehiti) viszont kérdésünkre írásban is közölte, hogy ” a Kézizálog Zrt. részére soha nem végzett, aranytárgy és aranytömb hitelesítést. Nyomozati szervektől sem hatóságunk, sem pedig más által hitelesített aranytömbök ügyében nem érkezett megkeresés. A rendőrhatóság három esetben kérte fel hatóságunkat fémtömbök anyagvizsgálatára, szakértőként.”
Márpedig ha ez így van, akkor a garancia vagy fedezet céljára adott aranytömbök vélhetően egyáltalán nem rendelkeztek magyar fémjellel. Értesüléseink szerint ugyanis az ilyen vizsgálatra felhatalmazott másik cég, a Metal-Art Nemesfémipari Zrt. sem vizsgált be a Kézizálog Zrt. által beadott aranytömböket.
Mindebből három dolog következthet: a Kézizálog vagy tulajdonosa nem magyar fémjelzésű aranytömböket „forgalmazott” vagy a fémjelzést is hamisították és ezek így kerülhettek forgalomba. Az is lehet, hogy az aranytömböket fémjelzés nélkül vagy külföldi fémjellel ellátva dobták piacra, adták biztosítékként.
Az Alba Takarékszövetkezet 600 millió forintos hitelt nyújtott a Kézizálog Zrt.-nek – aranyfedezet mellett. Erről azonban kiderült, hogy hamis. Egyszerű trombitarézből készültek a tömbök, amelyeket állítólag nem is a kisbank széfjeiben, hanem Bíró Péter lakásában tároltak.
Nem kevésbé érdekes a Kézizálog által piacra dobott kötvények (Lombard Bond) háttere sem. A két sorozatban, 10 milliárd forintos keretössszegben kiadott kötvényeket ugyanis BB+ besorolással adták el, a céget a Creditreform vizsgálta meg, a kötvény forgalmazását pedig ismert pénzintézetek intézték. Bíró többek közt ilyen kötvényekkel fizetett egy szállodáért egy magyar üzletembernek, majd azt a „zálogfőnök” azonnal készpénzért tovább is adta. A pórul járt volt tulajdonos most joggal kérdezheti: miként minősítették a Kézizálogot?
A kérdőjelek sorát a céget hitelező bankok szaporíthatják. Együttes veszteségük ugyan jelentős – meghaladhatja a 20 milliárd forintot – de eddig nyilvános nem sok jelét mutatták az aggodalomnak. Még a biztosítékként a zálogcég széfjeiben levő értéktárgyakat sem becsültették fel.
| Hitelintézet | Devizanem | Állomány (millió Ft) |
| K&H | forint | 2 500,0 |
| Raiffeisen | forint | 3 505,9 |
| OTP | forint | 2 251,0 |
| CIB | forint | 1 485,7 |
| CIB | euró | 3 551,7 |
| UniCredit | forint | 160,3 |
| UniCredit | forint | 3 230,0 |
| Széchenyi | forint | 325,0 |
| Széchenyi | euró | 266,3 |
| Sberbank | forint | 1 912,0 |
| Commerzbank | euró | 1 635,0 |
| Forrás: e-beszámoló | ||
A mintegy 10 ezer értéktárgy szakbecsüssel való felértékeltetése hozzávetőlegesen száz millió forintba került volna, ám a pénzintézetek ezt nem akarták összeadni. Így nem ismert ma sem, mennyit érnek. Egyes feltételezések szerint e tárgyak egy részét a tulajdonos korábban titokban értéktelen dolgokra cserélte, így a könyvekben szereplő értéknek legfeljebb harmadát-negyedét érik. Ezek értékét firtató kérdésünkre a cég felszámolóbiztosa, Sebestyén Júlia nem válaszolt.
A tervek szerint a ki nem váltott zálogtárgyakat internetes értékesítéssel adják el. Az érték meghatározásához viszont fogódzót jelenthez az egyik pórul járt bank vizsgálata: a szakértő becsüsökkel történt értékbecslés a könyvekben szereplő forintértéknek csupán öt (!) százalékát tartotta valósnak.
Az ötvözött nemesfém (arany, ezüst, platina) tárgyakat hitelesíttetni (fémjeleztetni) kell, az eljárást Budapesten a Nehiti végzi. Minden Magyarországon készült arany tárgyat fémjeleztetni kell egy gramm, ezüsttárgyat pedig 2 gramm felett. A külföldről behozott ékszereket is kötelező fémjeleztetni, e tárgyak behozatali fémjelet kapnak. Magánszemélyek is fémjeleztethetnek külföldről behozott ékszereket. Az ékszer származását igazoló dokumentumot és egy nyilatkozatot kell benyújtani, amely a tárgy tulajdonjogát igazolja, és megfizetni a fémjelzés díját. Minden Magyarországon gyártott ékszer vagy nemesfém tárgyban kötelezően benne kell legyen a készítő vagy gyártó cég, vagy vállalkozó egyedi névjele. Ezt az egyedi jelet a Nehitinél nyilvántartják. E mellé ütik be az érvényben lévő magyar fémjelet.
Forrás: napi.hu