Az arany jövője

 

Az arany elveszítette a pénzügyi rendszerben betöltött funkciónak maradék részét is a hetvenes évek elején. A gazdaság serkentése érdekében jelentős pénznyomtatásba kezdő jegybankok azonban egyre fokozták azokat a várakozásokat, hogy a papírpénzek kínálatának korlátlan növelése erodálhatja a pénzek értékét, így az értéktartó arany ismét visszatérhet a pénzügyi rendszerbe.

Az arany hosszú évszázadokon, évezredeken keresztül töltött be pénzfunkciókat, egészen az aranystandard rendszer végéig. Ezt követően a fejlett jegybankok elkezdték leépíteni feleslegessé váló aranytartalékaikat, az új monetáris rendszerben ugyanis már nem jutott neki szerep. Különösen válság óta – amire a jegybankok fokozott pénznyomtatással válaszoltak, relatíve leértékelve a papírpénzeket – ismét fokozódtak azok a várakozások, hogy a papírpénzzel szemben korlátos kínálattal rendelkező aranynak ismét szerep juthat a világ pénzügyi rendszerében.

A nemesfém számára a pénzfunkciók visszatérése adna igazán erőt, a papírpénzek elértéktelenedése ellen ugyanis hosszú távon csak úgy jelenthet alternatívát a kamatot nem fizető nemesfém, ha egyszer ismét egy széles körben elfogadott alapja lesz a pénzügyi rendszernek. Az arany értékállósága leginkább ettől a hittől függ. Ha örökre elveszítené pénz funkcióit, az arany csupán egy ékszerkészítéshez használt fém (kis mértékben ipari alapanyag) lenne.

Az arany több ezer éves pénztörténelme persze nem semmisül meg egy évszázad alatt. Amellett, hogy az amerikai lakosság 44 százaléka támogatná a visszatérést az aranystandard rendszerbe, olyan neves közgazdászok, mint Ron Paul, Steve Forbes, vagy Robert Zoellick is az arany standard mellett szólaltak fel.

Az arany relatív felértékelődése, infláció
A bázispénz mennyisége (amely a kereskedelmi bankok jegybanki tartalékának és a forgalomban lévő készpénznek az összege) a négy legfontosabb ország (jegybank) esetében összesen évi 15,2 százalékkal nőtt 2000 óta – az Austrian School of Economics szerint – 2007 és 2012 áprilisa között a négy legfőbb jegybank mérlegfőösszege pedig 3500 milliárd dollárról 9000 milliárdra emelkedett.

A pénzmennyiség fedezetlen növekedése maga az infláció, a fogyasztói árak emelkedése csak ennek egy logikus következménye. Az árak emelkedése ellen lehet különböző kormányzati eszközökkel, például árszabályozással küzdeni, az infláció azonban továbbra is erős marad, ha a pénzmennyiséget a reál GDP-t meghaladó mértékben növelik.

A pénzmennyiség és a fogyasztói árindex között erős a korreláció, a pénzmennyiség 40 százalékos növekedése nagyjából 15 százalékos inflációt von maga után – a Világbank elemzése szerint. Az aranybányászati társaságok szövetsége, a WGC a pénzmennyiség változásával kapcsolatban arra a következtetésre jutott, hogy a pénzmennyiség 1 százalékos növekedése átlagban 0,9 százalékkal drágítja az aranyat. A nemesfém emiatt kiváló infláció előrejelzőnek is bizonyult.

Forrás: www.portfolio.hu

Aranycenter.hu kiegészítés:

Az új évezred egy új, szakadék felé rohanó emberiség összes rémképét felmutatja:

– a környezeti károkozás, ivóvíz és élelem ellátási nehézségek

– korlátlan és fedezetlen pénzkibocsátás (állam, lakosság és vállalatok, önkormányzatok (város, tartomány)

– A nyugati civilizáció végveszélyben, demográfiai változások, értékválság, erkölcsi válság.

– A fogyasztás centrikus növekedés kifulladt, fenntartható és decentralizált gazdasági modell kell.

Már a csoda sem biztos, hogy képes ezeknek a folyamatoknak a megállítására. Olyan gazdasági és politikai válságok várhatóak, amelyekre semmilyen formában nem vagyunk felkészülve: sem egyén, sem ország, sem a teljes Föld.

És ami külön gond: az emberek tömegeit olyan butaságban tartják, hogy teljesen elfelejtenek gondolkozni, beérik a TV és más média csatornák “pótlék” híreivel, hamis világképével.

Ebben az utódainkra váró világképben van helye az aranynak? Ha az emberiség megújul, akkor talán igen. A pénzrendszernek vissza kell térnie az arany standard egy korszerűsített változatához.

Minden vélemény számít!

Név *
Email *
Weboldal