Arany hamisítási ügy

Nem tűnik túl csábítónak a becsődölt Kézizálog-Lombard cégduó vagyona. Az aranyhamisításról is elhíresült és felszámolás alá került vállalatcsoport kiárusításának legutóbbi fordulója a múlt hét végén zárult.

Sokadik alkalommal hirdettek aukciót – a Bíró Péter egykori pápai fociklub-tulajdonos nevével “fémjelzett” – Kézizálog Zrt. és Lombard Kft. alkotta, bebukott cégbirodalom vagyonára. A pénteken zárult árverésen a Kézizálog “értékeit” hirdette meg a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. (PSFN), a korábbinál 30-40 százalékkal alacsonyabb irányáron.

A nyolc csoportba osztott vagyonelemeket (ékszerek, órák, drágakövek) összesen 850 millió forint értékben dobták piacra a bidland.eu árverési portálon. A nyáron 1,2 milliárdos kikiáltási áron a vagyoncsomag senkinek sem kellett – annak ellenére sem, hogy akkor és most is közölték: a drágaköveket, ékszereket és órákat igazságügyi szakértő is megvizsgálta. (A PSFN az első fordulót követően érdemben nem válaszolt lapunk kérdéseire, csupán az eredménytelenség tényét közölte.) Garanciát ugyanakkor nem adtak a vagyontárgyakra.

A Kézizálog értékesítendő vagyonába a Napi.hu értesülése szerint nem kerültek be azok az “aranyrudak”, amelyekről 2015 tavaszán kiderült: trombitarézből vannak. Az elmúlt évtizedek legnagyobb aranyhamisítási botrányának “főszereplői” ugyanis bűnügyi zár alatt vannak, ezért eladásuk nem lehetséges.

További bizonytalanságot jelent a Kézizálog trezorjaiban megtalált értéktárgyak tulajdoni helyzete is. Nem arról van szó, hogy az elméletben és a cég kimutatásaiban sokmilliárdosra tartott ékszerek, drágakövek és órák mennyit érnek valójában, hanem arról, hogy a PSFN jogosult-e ezeket árverésre bocsátani, mint a Kézizálog vagyona. Szakmai körökben ugyanis megkérdőjelezik, hogy a felszámoló jogosult-e erre. A Kézizálog ugyanis zálogfiókjaiban vette fel az ügyfelek által bevitt értéktárgyakat, amelyekért a finanszírozó pénzintézetek által biztosított pénzt adott.

Elméletileg tehát a finanszírozó pénzintézeteknek lehetne joguk kiárusítani a vagyontárgyakat, de erre a zálogcég mögött álló bankok nem vállalkoztak. (A Kézizálog működését kilenc pénzintézet finanszírozta, ezek együttesen jóval több mint 20 milliárd forintot vesztettek a zálogcég bedőlésével. Az elmúlt egy évben az is kiderült, hogy az összeg töredékét sem fedezi a cég széfjében megtalálható értékek.)

A cégcsoport másik cége, a Lombard Kft. vagyonelemei ugyanakkor már jórészt elkeltek. Ezeket a Cég-Révész Kft. hirdette meg nyáron a PSFN-nel egyidőben. Több árverési fordulót követően végül eladták a két társaság székhelyéül szolgáló Lónyai utcai ingatlant és a kilenc csoportra osztott vagyontárgyak tekintélyes részét. Ez utóbbiak annak ellenére vevőre találtak – igaz csak mérsékelt áron -, hogy ezeket szakértői vélemény nélkül dobták piacra. A vevők így bizonyára sejtették, hogy a megpályázott értékek egy része nem eredeti, hanem másolat.

A PSFN-csomaggal ellentétben itt nem merülhet fel a kétes tulajdonosi háttér sem, mert az ebben található cikkeket a Kézizálog adta el a szintén Bíró Péter érdekeltségébe tartozó Lombart Kft.-nek. A Cég-Révész így tehát már a tiszta hátterű, ám kétségtelenül szerényebb értékű tárgyakat tudta értékesíteni. Ide tartozott a két tulajdonos birtokolta ingatlan is, amely kikiáltási ára 330 millió forint volt. A nyáron még 45 millió forintos áron startoló ékszerek, bundák és órák jóval a kikiáltási ár alatt találtak vevőre.

Kézizálog ügyeit alaposan körbejárja a 25 év, 25 nagy átverés című könyv.. A most megjelent, az elmúlt negyedszázad nagy visszaéléseit sorjázó kötet külön fejezetet “dedikált” az ügynek Aranytömbök trombitarézből címmel.
Forrás: napi.hu

Minden vélemény számít!

Név *
Email *
Weboldal