Kína és az arany

Kína 2007-ben kiszorította Dél-Afrikát. Ő vált a világ legnagyobb aranytermelőjévé és idén októberig már csaknem ötször annyi aranyat importált, mint a tavaly egész évben.

Yuichi Ikemizu, a tokiói Standard Bank nyersanyag-kereskedelmi részlegének vezetője azt jósolja, hogy a nemesfém ára jövőre elérheti unciánként az 1 600 dollárt. Az aranyár már december 7-én rekord magasságra, unciánként 1 431,25 dollárra szökött. Az elemző szerint innen egyértelműen felfelé vezet a nemesfém útja.

Kína az engedéllyel működő aranybányák számát a 2002-ben feljegyzett 1200-ról tavaly már kevesebb mint 800-ra csökkentette. Tekintve, hogy emellett is a világ legnagyobb aranytermelője, egyértelmű, hogy a bányabezárások a kínálat mesterséges szűkítését célozzák.

Ugyanakkor a magas aranyárak fenyegetik Kína törekvését azzal kapcsolatban, hogy fenntartsa saját aranybányászati iparágát, amely rendkívül olcsó, rossz körülmények között dolgozó munkásokra épít. Az elmúlt két hónapban több mint százharminc kínai bányamunkás fordult panasszal az államhoz, akik azt állították: ugyanabban az üzemben betegedtek meg. Egy a dolgozók jogait védő szervezet szerint további, erőteljesebb demonstrációkra kerülhet sor, ha a kormány nem tesz a munkások egészségének védelme érdekében.

A kínai egészségügyi minisztérium adatai szerint a tavalyi, 10 829 esethez képes idén 14 495-re emelkedett azok száma, akik a belélegzett por miatt kaptak tüdőbetegséget. Egy a bányászok kezelésére specializált kórház munkatársa szerint az aranybányászok általában mintegy három hónapnyi munka után megbetegednek, ellentétben a szénbányászokkal, akikre lassabban hat a szennyezés.

Minden vélemény számít!

Név *
Email *
Weboldal