Az arany és a Takarékbetétkönyv története

Találtam a HVG-nél egy nagyon érdekes videót. Egy 45 évvel ezelőtt Takarékbetét-könyvbe befizetett 100,68 Ft-ért ma az OTP 2014 Ft-ot fizet ki kamatokkal együtt. Nem lett volna jobb befektetés az arany?

Lévai István talált egy régi Takarékbetétkönyvet a régi családi fotók között. Ebbe 1968-szeptemberében fizettek be utoljára 100,68 Ft-ot.

Bevitte az OTP-be, ahol kifizették volna a betét kamatokkal növelt mai értékét: 2.014 Ft-ot. 45 év után. Így aztán inkább megtartotta a betétkönyvet…
Nézzék meg a videót, nagyon érdekes.

Befektetési arany vagy Takarékbetétkönyv?

Szakmai ártalom, hogy ilyenkor egyből arra gondolok, hogy ha az akkor nem is olyan kevés pénzen – 100 Ft akkor komoly pénznek számított – aranyat vásároltak volna, vajon az most mennyit érhetne?

Sajnos nem találtam olyan adatot, hogy forintban mennyiért lehetett 1968-ban aranyat venni, így átszámolom a pénzt dollárba. Ennek még egy előnye van: azt is megállapíthatjuk, hogy ha dollárt vettünk volna a pénzünkön, akkor hogyan jártunk volna?

Az 1968.szeptemberi 100,68 Ft a hivatalos árfolyam szerint 8,6 USD-t ért – tudom, hogy akkoriban feketén jóval drágább lett volna dollárt venni, de legyünk nagyvonalúak, számoljunk ezzel: 1968-ban 1 USD=11,74 Ft (MNB árfolyam szerint).
Nézzük ezek után az arany árát. 1 uncia arany 1968-ban 39,31 USD volt (éves átlagos ár). Tehát a pénzünkön kb. 1/5 uncia aranyat tudtunk volna venni 45 évvel ezelőtt. Most attól a nem apró tényezőtől is tekintsünk el, hogy akkoriban még arany nyakláncot sem volt egyszerű venni, nem befektetési aranyat!

Mennyit ér a 45 éve vásárolt arany ma?

Ezek után nincs más dolgunk, mint megnézni, hogy a mai 1.200 USD körül mozgó arany árfolyamon mennyi pénzt is kaptunk volna az 1/5 uncia aranyunkért?

A 45 éve vásárolt arany mai értéke 240 USD, forintba átszámolva 52.320 Ft.

Ha dollárban nézem, akkor 28-szorosát, ha forintban, akkor több mint ötszázszorosát éri az arany!

Ha azt nézem, hogy dollárt vettünk volna 45 éve, akkor ma a 8,6 USD  1875 Ft-ot ér.

Pár gondolat az inflációról

1968-ban a forint még ifjú valutának számított és eléggé erős volt. Az átlag bruttó kereset a KSH szerint 1928 Ft volt.

Ekkor 1 kg kenyér 4,6 Ft, 2 Ft egy mozijegy, 1 Ft a buszjegy és 50 Ft a havi diákjegy. 100 kw villany ára 110 Ft volt. Nem folytatom tovább, hiszen azok államilag támogatott árak voltak, nem valós piaci árak, de a megélhetés költségeit, a jövedelmi viszonyokat jól mutatják. Meg azt is, hogy az infláció hogy elszabadul, ha 50 évre vagy egy emberöltőre tekintünk vissza.

Nyugodtan megállapíthatjuk, hogy az arany jól megőrizte az értékét, sokkal jobban, mint a betétkönyv vagy a dollár.

Egy kis összehasonlítás

Az ország lakossága 1968 végén 10.275.000 fő volt, 39.000-rel több, mint egy évvel korábban. 

Magyarország népessége 2013. január 1-jén 9 908 798 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások magas száma miatt csökkenő tendenciát mutat, struktúráját tekintve elöregedő társadalom képét mutatják a demográfiai adatok. A természetes fogyás mértéke növekvő: az 1990-es évtizedben évente átlagosan 33 ezer, 2000 után pedig 35 ezer volt. Az EU-tagállamok közül Magyarországon tart a legrégebb óta, 1981-től a monoton népességcsökkenés.

A nyugdíjasok száma 1968 végén elérte az 1.300.000-et, az év folyamán kifizetett nyugdíjak összege pedig meghaladta a 10 milliárd forintot.

2011 januárjában 2 millió 921 ezer fő részére összesen közel 258 milliárd forint nyugdíjat, járadékot vagy nyugdíjszerű
ellátást fizettek ki.

1968-ban a nappali tagozatokon mintegy 50.000 fiatal érettségizett, 25.000-rel több, mint 1960-ban. A középiskolát végzettek mintegy kétharmada felsőfokú továbbtanulásra jelentkezett. Ezek közül az első évfolyamokra 14.200 hallgatót vettek fel.A felsőoktatási intézmények nappali tagozatos hallgatóinak száma mintegy 52.000 volt. A felsőoktatásban részvevők 42 százaléka volt nő.

2013-ban 133,2 ezer volt az érettségizők száma, és a felsőfokú képzésben részesülő hallgatóké 218,3 ezer.

Ekkor került sor a Budapest–Cegléd közötti vasútvonal villamosítása, valamint az M–7-es autópálya Martonvásár–Székesfehérvár közötti szakaszának megnyitása. Előzetes,  s részben becsült adatok szerint 1968-ban több mint 65.000 lakást építettek,  2012-ben 10.560 lakást.

1968-ban a személyautók száma 12 százalékkal nőtt, és az év végén már 162.500 személyautó volt az országban. Míg 1960-ban alig több mint 30 ezer, 1980-ban már több mint 1 millió autó,  2012-ben pedig 2.986 ezer személyautó volt forgalomban.

Ön mire emlékszik a 60′-as évekből?

 

Minden vélemény számít!

Név *
Email *
Weboldal