Drámai arányban rontotta növekedési és inflációs előrejelzését az Európai Központi Bank (EKB), s a jövő év elején áttekinti, hogy eddigi ösztönző lépései hatásosnak bizonyultak-e. Ennek nyomán kész további lazításra, s minden elképzelhető eszköz vásárlása szóba jöhet, kivéve az aranyat.
Nyíltan beszél immár az EKB államkötvények vásárlásáról is, a stáb egyre feszesebb tempóban dolgozza ki a technikai részleteket, de elsősorban a német ellenállás miatt egyelőre nincs egyezség. Igaz, Mario Draghi elnök csütörtökön sejteni engedte: nincs szükség egyhangú döntésre. Ám ezzel arra is utalt, hogy az európai jegybanknak az a fő feladata: az infláció iramát éppen két százalék alatt tartsa.
A növekedés és az infláció irama egyre lassúbbnak ígérkezik. A szeptemberi előrejelzéséhez képest az EKB drámai mértékben vágta vissza a prognózis fő számait. Negyedéve még 0,9, 1,6 és 1,9 százalékos gazdasági bővülésre számított 2014-ben, 2015-ben és 2016-ban, most viszont 0,8, 1,0 és 1,5 százalékot vetít előre. Az infláció esetében hasonló a helyzet, 0,5, 0,7 és 1,3 százalékot várnak az említett három évre.
Az előrejelzésből nehéz volna arra a következtetésre jutni, hogy az EKB nem szánja el magát a szélesebb körű mennyiségi lazítás megkezdésére. Az ülésen erről vita is kibontakozott, s Draghi szerint mindenről szó esett, kivéve aranyról.
Éppen csak megkezdte a jelzálogkötvények és az eszközfedezetű értékpapírok vásárlását, ami egyébként két éven át tart, s ugyancsak 2016 nyaráig több menetben kínál a kereskedelmi bankoknak célzott (reálgazdaságot refinanszírozó) hosszabb lejáratú hiteleket.
Ez valójában egyenértékű a monetáris politika szigorításával, amit viszont valóban senki sem kíván.Az euró bő kétéves mélypontjára ereszkedett a dollárral szemben, s ennek elvileg támogatnia kellene a gazdaságot, de az EKB a nettó export visszaesésére számít, elsősorban a gyengébb globális kereslet miatt. Az előrejelzésben megjelenő kockázatok eleve arra utalnak, hogy minden alakulhat még rosszabbul is: a geopolitikai feszültségek vagy az elégtelen kormányzati strukturális reformok miatt.
Forrás: vg.hu